Weboldal címe
Weboldal alcíme
Tudományos háttér
SZEREZZEN ÖRÖMÖT
PARTNERÉNEK ÉS ÖNMAGÁNAK

Tudományos irodalomjegyzék 

Published and Non-published Studies on Audio-Visual Entrainment

  • The following is a chapter of the book entitled:

"The History of Brainwave Entrainment and Light and Sound Stimulation" by Dave Siever, C.E.T.
copyright 1997

  • Hypnosis in Anesthesiology, M.S. Sadove, M.D., Chicago, Illinois Medical Journal, July 1963, Pages 39 to 42.
  • Flicker Potentials and the Alpha Rhythm in Man, James Toman, Journal of Neurophysiology, 1941, Vol. 4, Pages 51 to 61.
  • Colour Illusions and Aberrations During Stimulation by Flickering Light, W. Grey Walter, Nature, Vol. 177, Page 710.
  • Responses to Clicks from the Human Brain: Some Depth Electrographic Observations, Gian Emilio Chatrian, M.D., Magnus C. Petersen, M.D., and Jorge A. Lazarte, M.D. - Rochester State Hospital (1959).
  • Visual Evoked Responses Elicited by Rapid Stimulation, Jo Ann S. Kinney, Christine L. McKay, A.J. Mensch, and S.M. Luria, Naval Submarine Medical Research Laboratory, Naval Submarine Medical Centre, Naval Submarine Base New London, Groton, Connecticut (1972).
  • The Prognosis of Photosensitivity, P.M. Jeavons, A. Bishop, and G.F.A. Harding, Clinical Neurophysiology Unit, Department of Vision Sciences, Aston University, Birmingham, England (1986).
  • A Comparison of Depths of Relaxation Produced by Various Techniques and Neurotransmitters Produced by Brainwave Entrainment, Shealy and Forest Institute of Professional Psychology, Comprehensive Health Care, C. Norman Shealy, M.D., Ph.D., Roger K. Cady, M.D., Richard H. Cox, M.D., Ph.D., Saul Liss, William Clossen, Ph.D., Diane Culver Veehoff, R.N., Ph.D.
  • Influence of Colour on the Photo Convulsive Response, T. Takahasi and Y. Tsukahara, Department of Neuropsychiatry and Department of Physiology, Tohoku University School of Medicine, Sendai, Japan (1976).
  • EEG Alpha Training, Hypnotic Susceptibility and Baseline Techniques, Bruce Crosson, Rodger Meinz, Eric Laur, Don Williams, and Ted Andreychuk, Texas Technological University (1977)
  • Altered States of Consciousness and Hypnosis: A Discussion, Erika Fromm, The University of Chicago (1977).
  • Hazard of Video Games in Patients with Light-Sensitive Epilepsy, Neil R. Dahiquist, MD; James F. Mellinger, MD; Donald W. Klass, MD (1983).
  • Megabrain Report - Recent Studies in Sound and Light, Julian Isaacs, Ph.D.
  • The Clinical Guide to Light/Sound Instrumentation & Therapy, Thomas H. Budzynski, Ph.D.
  • White and Red Lights in Photic Stimulation, David Siever, C.E.T.
  • Isochronic Tones and Brainwave Entrainment, David Siever, C.E.T.
  • An Electronic Aid for Hypnotic Induction: A Preliminary Report, William S. Kroger, M.D., and Sidney A. Schnieder, P.E.
  • Muscle and Fitness - Mind Over Matter = Muscle (article), Michael Hutchison (1993).
  • Fast Entry To Meditative States With Light and Sound Units, CMC, England
  • Auditory Beats in the Brain, Gerald Oster, Scientific American.


DENTAL RESEARCH

  • The Effect of Repetitive Audio/Visual Stimulation on Skeletomotor and Vasomotor Activity in the Low Hypnotizable TMJ Subject, Dr. Norman Thomas B.D.S., B.Sc., Ph.D. & David Siever, C.E.T. Hypnosis, 1988.
  • The Effect of the RelaxodontTM Brain Wave Synchronizer on Endodontic Anxiety: Evaluation by Galvanic Skin Resistance, Pulse Rate, Physical Reactions, and Questionnaire Responses, Donald R. Morse, D.D. S., M.A. (Biol), M.S. (Psychol), PhD (Nutr), and Edmond Chow; D.M.D. (1993).
  • A Technique for Rapidly Inducing Hypnosis, Bernard S. Margolis, D.D.S., CAL, June, 1966, Pages 21 to 24.
  • Tension Occurring in Muscles of Mastication During Jaw Opening - Research using Brainwave Entrainment Devices, David Siever, C.E.T., Unpublished.
  • The Application of Audio Stimulation and Electromyographic Biofeedback to Bruxism and Myofascial Pain-Dysfunction Syndrome, Ardeer Mains, Rudolf Miracles, and Hugo Adrian, Santiago, Chile, Department of Physiology and Biophysics, Faculty of Medicine, University of Chile (1981).


HEADACHE RESEARCH

  • The Treatment of Migraine with Variable Frequency Photo-Stimulation, D.J. Anderson, B.Sc., M.B., B.S. (1989).
  • Slow Wave Photic Stimulation in the Treatment of Headache - A Preliminary Report, Glen D. Solomon, M.D.
  • PMS, EEG Biofeedback, and Photic Stimulation , Presented at the 1995 SSNR Annual Conference, David Noton, Ph.D.


PAIN RESEARCH

  • Living with Chronic Pain - A Holistic Treatment Program for Wellness, Frederic J. Boersma, Ph.D., University of Alberta (1990)
  • The Use of Repetitive Audio/Visual Entrainment in the Management of Chronic Pain, Frederic Boersma, Ph.D. and Constance Gagnon. M.Ed. (1992) Medical Hypnoanalysis Journal.


RELAXATION RESEARCH

  • Mindworld Study #2 - Pilot Study - Effects of S/E Mediated Stress Management with the Metro Dade Police Department, Stress Reduction Study, Dr. Juan Abascal and Laurel Brucato (1989-1991) Miami Dade Community College. The Effects of Light and Sound Stimulation when used for Relaxation - Juan R. Abascal, Ph.D., and Larel L. Brucato, Ph.D. Miami - Dade Community College
  • Stress Reduction for Audio/Visual Integrated Stimulation and Self Therapy - Comptronic Devices Limited

Tanulmányok 

Studies Performed with the DAVID Devices Proving their Efficacy & Safety 

*Thomas, N., Siever, D. (1989). The effect of repetitive audio/visual stimulation on skeletomotor 
and vasomotor activity. In Waxman, D., Pederson, D., Wilkie, I., & Meller, P. (Eds.) Hypnosis: 4th 
European Congress at Oxford. 238-245. Whurr Publishers, London.  

Gagnon, C., & Boersma, F. (1992). The use of repetitive audio-visual entrainment in the 
management of chronic pain. Medical Hypnoanalysis Journal, 7, 462-468. 
Kari Nations Leonard, Michael J. Telch, Patrick J. Harrington. (1999). Dissociation in the 
laboratory: A comparison of Strategies. Behavior Research and Therapy, 37, 49-61. 

Trudeau, D. (1999). A trial of 18 Hz audio-visual stimulation on attention and concentration in chronic 
fatigue syndrome (CFS).  Proceedings of the Annual Conference for the International Society for Neuronal 
Regulation. 
Joyce, M., & Siever, D. (2000). Audio-visual entrainment program as a treatment for behavior disorders in 
a school setting. Journal of Neurotherapy. 4, (2) 9-15.  
Leonard, K., Telch, M., & Harrington, P. (2000). Fear response to dissociation challenge. Anxiety, 
Stress and Coping, 13, 355-369. 
Joyce, M. (2001). New Vision School: Report to the Minnesota Department of Education, unpublished. 
#Berg, K., Mueller, H., Seibel, D., & Siever, D. (1999). Outcome of medical methods, audio-visual 
entrainment, and nutritional supplementation in the treatment of fibromyalgia syndrome. In-house 
manuscript, Mind Alive Inc., Edmonton, Alberta, Canada. 
Allan Emmanuel Yawo Atsu. (2003). Accelerated Learning by College Students Through Audio-Visual 
Entrainment Technology, Clayton College, Moose Jaw, Saskatchewan, Canada, Unpublished. 
#Berg, K., & Siever, D. (2004). The effect of audio-visual entrainment in depressed community-dwelling 
senior citizens who fall. In-house manuscript. Mind Alive Inc., Edmonton, Alberta, Canada. 
Jasper A.J. Smits, Mark B. Powers, Rachel Buxkamper, Michael J. Telch. (2006). The efficacy of 
videotape feedback for enhancing the effects of exposure-based treatment for social anxiety 
disorder: A controlled investigation. Behavior Research and Therapy, 44, 1773–1785. 

Jonathan D. Horowitz and Michael J. Telch. (2007). Dissociation and Pain Perception: An 
Experimental Investigation. Laboratory for the Study of Anxiety Disorders, University of Texas at 
Austin, Austin, TX. Journal of Traumatic Stress, 20, (4), 597–609. 


Mark B. Powers, Jasper A. J. Smits, and Michael J. Telch. (2004). Disentangling the Effects of 
Safety-Behavior Utilization and Safety-Behavior Availability During Exposure-Based Treatment: A 
Placebo-Controlled Trial. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 72, (3), 448–454. 

Budzynski,T., Budzynski, H.K., Tang, H.Y. (2007). Brain brightening: Restoring the aging mind. In Evans, JR 
(Ed.) Handbook of Neurofeedback: Dynamics and Clinical Applications, Haworth Press, p. 231-265. 
Kate B. Wolitzky-Taylor, Jonathan D. Horowitz, Mark B. Powers 1, Michael J. Telch. (2008). 
Psychological approaches in the treatment of specific phobias: A meta-analysis. Clinical 
Psychology Review, 28, 1021–1037. 

#Berg, K. & Siever, D. (2009). A Controlled Comparison of Audio-visual Entrainment for Treating SAD. 
Journal of Neurotherapy, Vol 13, 3, 166-175.  
Viktor Wuchrer – Uniiversity Erlangen-Nürnberg. (2009). Study on Memory and Concentration. 
Unpublished. 

Pigott, H.E. & Dawe, R. (April 2009).  Combining neurotherapy with mindfulness meditation training to 
foster wellness during early recovery.  Federation of State Physician Health Programs Annual 
Conference, New Orleans. 
Kate B. Wolitzky-Taylor , Michael J. Telch. (2010). Efficacy of self-administered treatments for 
pathological academic worry: A randomized controlled trial. Behaviour Research and Therapy, 
48, 840-850. 

Palmquist, C. (2014). Brain Brightening with Audio-visual Entrainment for Memory Enhancement in the 
Middle-aged and Senior Population. Dissertation. 

* Study conducted by Dave Siever. 
# Study done by internship students from the University of Alberta. These students are hired by 
Mind Alive Inc., but the study design and the Independent Review Board (IRB) is under control of 
the respective university professors and staff. Mind Alive Inc does not engage in the study or 
know the results until the study is completed. 

All other studies are completely independent from influence of Dave Siever or Mind Alive Inc.  

Mik az agyhullámok? 

Az agyi aktivitást gyakran úgy mérik, hogy megfigyelik és rögzítik az agyhullámokat, amelyek ritmikus vagy ismétlődő idegi aktivitást mutatnak. Az agyhullámokat elektroencephalográfiával (EEG) lehet megfigyelni, amely egy olyan teszt, amely a fejbőr elektromos agyhullám aktivitását méri. Az agyhullámokat gyakoriság szerint csoportosítják, az egyes kategóriák eltérő pozitív és negatív hatásokkal rendelkeznek, az Ön jelenlegi és kívánt ébresztési vagy éberségi szintjétől függően.

Az agyhullámok az agy egy részében mutatják a gerjesztés szintjét és típusát is. Amikor egy személy ébren van és részt vesz egy feladatban, a delta, a teeta és az alfa-aktivitásnak alacsonynak kell lennie, felfedve a béta mint domináns hullámot. Amint egy ember ellazul, az alfa gyorsan növekszik. Amint az ember mélyen ellazul, és különösen lehunyta szemmel, a teta lesz az uralkodó agyhullám, és amint az ember elalud, a delta válik az uralkodó agyhullággá, az érzékelő-motorikus ritmus (SMR) időnkénti rövid kitörésével az érzékelő-motoros csíkban, hogy megakadályozzák alvajárás.

Az agyhullámok helyzetfüggőek. Ezért bármilyen agyhullám előnyös vagy hátrányos lehet annak a tevékenységnek, amelyben az ember megpróbál részt venni. A stressz, a hektikus életmód és az optimálisnál kevesebb étrend elnyomja a pihentető agyhullámokat. Hasonlóképpen, amikor napközben fáradtak vagyunk, az agyhullámok elnyomódnak, amelyek nélkülözhetetlenek a mentális teljesítményhez. Könnyű belátni, hogy ha egy személy agya rossz frekvenciát ad egy adott helyzetre, az eredmény hátrányosan érinti a jelen feladat sikerességére való képességét. Az agynak rugalmasnak kell lennie azokkal a különféle tevékenységekkel, amelyekben részt vesz.

A bétahullámok  gyors, alacsony amplitúdójú hullámok, másodpercenként 14–40-szer (Hz). A béta-agyhullám minták ébren, koncentrált és éber tudatállapotban természetesen keletkeznek.

Az alfahullámok  8 és 13 Hz között vannak, és szenzoros pihenés (pl. Csukott szemmel), intellektuális relaxáció, mély relaxáció vagy meditáció során fordulnak elő. Az alfa-agyhullám-ritmusok: békés érzéseket, meleg kéz és láb, jó közérzet, jobb alvás, jobb tudományos teljesítmény, megnövekedett munkahelyi termelékenység, csökkent szorongás és jobb immunrendszer működik. Úgy gondolják, hogy sok kreatív zseni, például Einstein, félig állandó Alfa állapotban volt.

Az Alpha / Theta Border  a Schumann Resonance és az Állami Öt Meditációs ülés. Az Alfa / Theta határán (7–8 Hz) kivételes betekintések és személyes transzformációs tapasztalatok fordulhatnak elő.

A Theta hullámok  4 és 8 Hz között vannak, és általában álom- vagy szürkületi állapotnak nevezik. A teta hipnogógiai állapotokkal, REM-kel és álmokkal társul. Ebben az állapotban javul a memória fejlesztése. A teta agyhullámú állapotban javul a memória (különösen a hosszú távú memória), és növekszik az eszméletlen anyagokhoz való hozzáférés, a visszatérések, a szabad társulás, a hirtelen betekintés és a kreatív ötletek.

A deltahullámokat  alvás közben figyeljük meg. Amint elalszunk, a domináns természetes agyhullám Delta lesz. A delta hullámok a leglassabbak az 1–4 Hz frekvenciájú agyhullámok között. Egyre több bizonyíték van arra, hogy az egyének kissé tudatos állapotot tudnak fenntartani Delta alatt.

Mi az a Bineural bit? 

A hangnak mély hatása lehet az emberekre. Noha a hangok személyes élménynek tűnnek, az emberek szerte a világon vezetékesek ahhoz, hogy bizonyos hangokkal hasonló élményeket kapjanak. A kísérteties hangok aggodalmat és félelmet okozhatnak az embereknek, míg az emelkedő hangok energikus és élénknek érzik magukat. Az erdőben síró madarak hangja akár harmonikus harmóniát is generál, és nyugtatóbb lesz, mint a gyárból származó hangok (furcsa harmonikus), nemcsak azért, mert az asszociációkat az emberek a természet hangjaival összekapcsolják a gyárakkal, hanem a harmonikus tartalom miatt is. Ha azonban valaki fél a madaraktól (ornitofóbia), akkor a madárcsicsergés eléggé zavaró lehet.

Auditoros Elválasztó CD és zenei letöltések céljára  hallási elválasztó (AE) lett nagyon népszerű. Jelenleg felfelé 100 gyártó „vonzza” fel a hangot a pihenésre, a megismerésre, az alvásra, az előadásra stb. készülnek. Míg az audiostimulációs módszerek valószínűleg disszociatív vonatkozással bírnak számukra, eredményeznek-e elvontatást? 

Halláselvezetés fiziológiája: Annak érdekében, hogy az elvonulás bekövetkezzen, állandó és ismétlődő ingernek kell lennie, amely elegendő erősséggel rendelkezik a talamusz "gerjesztéséhez". A talamusz ezután átadja az ingereket az érzékszervi motor csíkra, a kéregre általában és a hozzá kapcsolódó feldolgozási területeken, mint például a látó- és hallókéreg a temporális lebenyekben 

A hangok átjutnak a fülön a cochleába, ahol a hallóidegek találhatók. Ezen idegek jeleit több helyre továbbítják. Az egyiket magasabb rendű olajbogyónak hívják  . A felsőbb olajbogyóban összehasonlítják az egyes fülök hangjának időzítésében és hangosságában mutatott perc különbségeket, és ebből meghatározhatja, hogy a hang milyen irányban jött. Egy másik pont a medialis geniculate (relé pont), ahonnan a hallási információ továbbadódik a talamusba, a főkéregbe és a hallókéregbe egyidejűleg haladva. A bejutás csak a talamikus relé pontjáról történik, és nem az olívatesteken keresztül, ahol a binaurális ütemeket hallják. Ez azt is jelenti, hogy miközben hallgatja a ragadó médiakattintásokat, bukkanásokat, karcolásokat és más zavaró hangokat, akkor az agyban saját kiváltott potenciálját hozza létre, és ideiglenesen akadályozza a befogadási folyamatot. A hang „tisztasága” az AE egyik legfontosabb, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott aspektusa. Meghatározása szerint a befogadás akkor fordul elő, amikor az agyhullám frekvenciája megduplázódik az ingerek frekvenciáján, legyen az audio, vizuális vagy tapintható (Siever, 2003), amint az EEG-n látható. Ha hangjelzéseket használnak a befogadás céljából, akkor az eredménynek mind a fiziológiai (a ténylegesen kiváltott válasz), mind a pszichológiai (az ember érzelmilag elfogadja a hangjelzéseket) kritériumoknak meg kell felelniük a hatásosságnak.   

Mi az a Tudati Technológia? 

A Tudati Technológia vagy más néven az AVS (Audió-Vizuális Stimuláció) módszerét és eszközét még az 1980-as évek végén a NASA számára kezdték el fejleszteni. Az Amerikai Űrügynökség ugyanis azt vette észre, hogy az űrhajósok nem képesek a fizikai felkészítés ideje alatt elsajátítani az űrrepüléshez szükséges tudást.

Ebben az időben már érvényben volt az az amerikai kormányzati döntés, amely szerint a 80-as 90-es évtizedeket az agykutatás évtizedeivé kell tenni.

És itt ért össze a két történet. A NASA igényeit kielégtendő és az agykutatás – addigi - legújabb eredményeit felhasználva megszületett a Tudati Technológia és az első fény – hang készülékek.

Az ezt követő évtizedekben az agykutatás és a számítástechnika egyöntetű és nagyarányú fejlődése mára odáig ért, hogy „walkman” méretű számítógépes Tudati Technológiás eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyekben a programozók „összedolgozták” az agykutatók által elért eredményeket az informatikával. És megszülettek a modern, Tudati Technológiát használó fény és hangkészülékek. Ezekben az eszközökben a számítógép vezérli a fény és hangrezgéseket, melyek összehangoltságuk révén képesek az agy célzott területeinek az aktiválására.

A tréningen résztvevő személy agya az adott program szerinti rezgéseket követi. Ennek során a különböző programokkal a Tudati Technológia képes az agyi területeken a kívánt aktivitások beindítására és stimulálására. Ennek hatására képessé váltunk arra, hogy az agy kívánt területeit aktiváljuk, és ez által kiváltsuk azokat a hatásokat, amelyeket szeretnénk elérni.

Bizonyos tekintetben olyan ez, mint a sportolók számára az edzés. Azzal a különbséggel, hogy ezért nem kell semmilyen erőfeszítést tennünk és nem kell hinnünk sem benne. A Tudati Technológia a tudomány eredményeit felhasználva akkor is működésre bírja agyunkat, ha nem hiszünk benne. Ennek köszönhetően az agyi tevékenységünk normalizálódik, és az agy - kortól függetlenül - képes a fejlődésre és megújulásra is. Az egyes programok pedig, amellett, hogy a kívánt eredményt elérik, mint egy mellékhatásként újraindítják és erősítik az agy öngyógyító mechanizmusát, és az egészséges irányba befolyásolják a szervezet működését (magas vérnyomás, cukorbetegség, keringés, légzés, feledékenység, gondolkodás lassulása, dekoncentráció, reakció idő, stb.). A programokat úgy állítjuk össze, hogy visszaálljon az agyhullámainak a természetes állapota, és helyreálljon az, aminek a működésén javítani kívánunk.

A tréningen résztvevővel szemben nincsenek extra követelmények. Nincs más dolga, csak eljönni hozzánk, beülni egy kényelmes fotelbe, feltenni a készülék szemüvegét és fülhallgatóit, és élvezni, amíg a program lefut. Azt követően pedig feltöltődve, pihentebben, motiváltan és a cél - a megfelelő párkapcsolat és házasélet - felé újabb lépést megtéve elégedetten élni tovább az életét. Ez kellemesen hangzik ugye? Nos, igen, mert az is!

Hogyan történik a tréning?

Szögezzük le az elején: Mi akkor tudunk segíteni, ha nincs semmilyen szervi probléma. Ha a jelentkező biztos ebben – saját orvosa által elvégzett korábbi vizsgálatok alapján – akkor elkezdjük a tréninget.

Amennyiben viszont  igényli, urológusunk (évtizedes gyakorlattal bíró főorvos) szakrendelőjében ez a vizsgálat is elvégezhető, de ez nem kötelező.

A tréning minden estben egy felméréssorozattal kezdődik. Elsőként egy öt elemből álló tesztsoron megyünk végig, aztán pedig egy Tudati Technológiás felmérés következik, a végén kikérdezéssel.

Ezt követi Life Coaching kolléganőnk kérdőíves felmérése, amelyben a problémát esetlegesen befolyásoló életkörülményeket elemzi a tréningen résztvevővel és megbeszélik az elkövetkező időben szükséges változásokat is.

Amikor minden együtt van, akkor a kiértékelés során az adott egyénre szabott Tudati Technológiás programsort állítunk össze. Ez lesz az, amellyel elindulunk. DE! A tréning során kapott programok értelemszerűen változtatják – tapasztalatunk szerint pozitív irányban – a helyzetet. Ezért a tréning középső időszakában egy újabb felméréssort csinálunk, és szükség esetén módosítunk a programsoron. Ezt követően pedig már aszerint haladunk tovább. Amikor a tréning végére érünk (ez általában 1 maximum 2 hónap) egy újabb tesztsorozattal lezárjuk a tréninget. A tapasztalatok szerint, ha nincs szervi elváltozás, akkor a probléma megoldódik.